Lectori salutem!

Kedves diákok, kedves látogatók! Köszöntöm honlapom minden vendégét.

Ez a weblap (szándékom szerint) magyar-történelem-könyvtár vonatkozású állományokat fog tartalmazni, jelenleg feltöltés alatt áll. Célja-mint neve is mutatja-a tanulást segítő vázlatok és más segédanyagok közzététele.
Jó böngészést kívánok mindenkinek!

A szerkesztő


 

Tudnivalók az írásbeli és a szóbeli érettségi vizsgáról, történelem tantárgy        középszint, emelt szint

írásbeli vizsga

    középszint

Az írásbeli vizsga 180 perc időtartamú, a középiskolai történelmi atlasz és a Helyesírási szótár végig használható segédeszköz.

A teszt és az esszé külön-külön 50-50 pontot ér, összesen tehát 100 pontot lehet szerezni az írásbeli vizsgán. (A szóbelin még további 50-et.)

Az alábbi oldalon elolvashatjátok az osztályzatok és a százalékok százalékos összefüggését, továbbá azt, hogy vizsgarészenként 12 % kell az elégségeshez; ez történelemből 11 pontot jelent az írásbeli, 8 pontot a szóbeli vizsgán.

eduline.hu/erettsegi_felveteli/2014/6/3/erettsegi_2014_minden_info_a_pontozasi_szab_ATD1Q5

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői 

Az írásbeli feladatsort kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. 

A feladatsor egészében az alábbi arányok érvényesülnek: 

Politika-, esemény-, állam, jog- és intézménytörténet kb. 40% 

Társadalom-, életmód-, mentalitás- és művelődéstörténet, munkaügyi alapismeretek kb. 25% 

Gazdaság-, technikatörténet és a környezeti kultúra története, pénzügyi és gazdasági ismeretek kb. 25% 

Eszme- és vallástörténet kb. 10%. 

A vizsga I. része, az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor kb.12, egymást időrendben követő feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Példák a lehetséges feladattípusokra: 

1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 3. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, elemzése
4. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból 5. Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz vagy egy államhoz 6. Térképekről információk gyűjtése 7. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 8. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével 9. Célok és következmények megkülönböztetése 10. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 11. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről 12. Komplex forráselemző feladat (ez éri a legtöbb pontot)

A vizsga II. részében négy szöveges (két rövid és két hosszú esszé) feladat található. A két rövid esszé egyetemes, a két hosszú esszé magyar történelmi témájú. Egyetemes és magyar vonatkozásban is 1849 előtti, illetve 1849 utáni témákat kérnek számon a szöveges feladatok. Két esszét kell választani:

- egyet az egyetemes történelemre vonatkozó két feladat közül;

- egyet a magyar történelemre vonatkozó két feladat közül.

Ha a választott rövid esszé az 1849 előtti időszakra vonatkozik, a hosszú esszének az 1849 utáni időszakra kell vonatkoznia, és fordítva. A választást a feladatlapon jelölni kell.

A problémamegoldó (rövid) feladatot kb. 100-130 szóban, (kb. 12-16 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.  

Az elemző (hosszú) feladatot kb. 210-260 szóban, (kb. 26-32 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani. 

Minden esszéfeladat forrásbázisú; hivatkozást vár el a feladathoz mellékelt egy vagy több forrásra. (E források tükrében érdemes választani az  esszék közül.)

    Emelt szint

Az írásbeli vizsga 240 perc időtartamú, a középiskolai történelmi atlasz a vizsga II. részében (esszéírás) használható segédeszköz. A Helyesírási szótár végig használható segédeszköz.

A vizsga I. része (tesztkérdések) 100 perces, II. része (esszékérdések) 140 perces.

A teszt és az esszé külön-külön 50-50 pontot ér, összesen tehát 100 pontot lehet szerezni az írásbeli vizsgán. (A szóbelin még további 50-et.)

A vizsga I. része, az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor kb.12, egymást időrendben követő feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat. Példák a lehetséges feladattípusokra: 

1. Információkeresés források (szöveges, képi) segítségével 2. Források alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 3. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 4. Különböző típusú (szöveges, képi, diagram) forrásból származó információk összevetése, elemzése
5. Megadott szempontok szerinti fogalmak gyűjtése forrásokból, következtetések levonása 6. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez 7. Térképekről információk gyűjtése, következtetések levonása 8. Térképek alapján egyszerű következtetések megfogalmazása 9. Események közötti sorrendiség 10. Célok és következmények megkülönböztetése, értelmezése 11. Ok-okozati összefüggés felismerése, megkülönböztetése 12. Következtetések megfogalmazása események, folyamatok, jelenségek, döntések következményeiről 13. Különböző jellegű folyamatok és eseménysorozatok közötti kapcsolatok megtalálása 14. Komplex forráselemző feladat (ez éri a legtöbb pontot)

A vizsgázónak a kijelölt 6 esszéfeladatból 3-at kell választania:

  • egy rövid, egyetemes történelemre vonatkozó feladatot (a kettőből egy az 1849 előtti, egy az 1849 utáni időszakra vonatkozik)
  • egy hosszú, magyar történelemre vonatkozó feladatot (a kettőből egy az 1849 előtti, egy az 1849 utáni időszakra vonatkozik)
  • egy komplex feladatot az ókortól napjainkig (2 komplex feladatból, melyek témája lehet:
    -több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatása,
    -azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összesszehasonlítása
    -két különböző korszak eseményeinek összevetése)

Ha a választott rövid esszé az 1849 előtti időszakra vonatkozik, a hosszú esszének az 1849 utáni időszakra kell vonatkoznia, és fordítva.

A komplex feladatok választása tetszőleges, de az egyiket kötelező választani. A választást a feladatlapon jelölni kell.

A problémamegoldó (rövid) feladatot kb. 110-130 szóban, (kb. 14-18 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.  

Az elemző (hosszú) feladatot kb. 240-290 szóban, (kb. 30-36 soros) szerkesztett szövegben kell megoldani.

A komplex feladat terjedelme 290-340 szó (36-42 soros szerkesztett szöveg).

Minden esszéfeladat forrásbázisú; hivatkozást vár el a feladathoz mellékelt egy vagy több forrásra. (E források tükrében érdemes választani az  esszék közül.)

A rövid és hosszú esszék értékelésének szempontjai közép-és emelt szinten

• a feladat megértése
• tájékozódás térben és időben 
• kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása 
• ismeretszerzés, források használata
• eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás

Hogyan írjuk meg jól az esszéket?

  1. Nézzük át az összes közölt esszéfeladatot, a forrásmellékletekkel együtt!
  2. Mozgósítsuk ismereteinket, mely témákról van a legtöbb, megbízható tudásunk!
  3. A problémamegoldó, rövid esszében nem lehet az előzményekről értekezni, mert a lényegre nem fog hely maradni; indítsunk a dolgok közepébe vágva, miután rögzítettük, mi a feladat!
  4. Preparáljuk ki a választott feladatok forrásait, írjunk a margóra és a fogalmazványba kulcsszavakat (tér, idő, nevek), használjuk a témára vonatkozó általános és konkrét fogalmakat (pl. gazdaság, céh)!
  5. Érdemes minden esszéhez vázlatot írni, mert ezzel logikailag vezetjük végig a témát; a tisztázatban sem fogunk csapongani.
  6. Használjuk a történelmi atlasz megfelelő oldalait, időrendi táblázatát is!
  7. Ne idézzünk hosszan a forrásokból se  szó szerint, se tartalom szerint; inkább utaljunk a fontosnak tartott helyekre (sűrítéssel).
  8. Fogalmazzunk meg okokat és következményeket, feltételezéseket, magyarázatokat (ez az események háttere)!
  9. Építsük be az esszébe nézőpontunkat, véleményünket!
  10. A kidolgozás elején írjuk le, mi a témánk-amit a feladat hosszabb megfogalmazása adott meg (hogy ne térjünk majd el ettől)!
  11. Az esszé végén ne felejtsünk el összegző értékelést adni! Kerüljük a formális lezárást!
  12. Számít a megszerkesztettség és a nyelvhelyesség is, különösen a hosszú esszében; ellenőrizzük a helyesírást (termenként 3 db Helyesírási szótár áll rendelkezésre)!
  13. Ne lépjük túl a megadott terjedelmet; az utolsó mondatot/gondolatot lehet a kipontozott sorokon túl befejezni. Ezen túlmenően a javítók áthúzzák még azt is, ami jó lenne...
  14. Általában is ellenőrizzük munkánkat, az elírások kiküszöbölése végett... (Címet pl. sohasem kell adnunk az esszénknek.)
  15. A nagyobb betűkkel írók fontolják meg a betűméretet...
  16. A rendezett külalak, az olvashatóság is számít valamennyit az értékelés során...

Szóbeli felelet

Értékelési útmutató közép- és emelt szint

Szempontok, kompetenciák

Optimális megoldás

Pont

 

A feladat megértése

A vizsgázó feleletében a …
legfontosabb okaira, eseményeire
és külpolitikai hátterére/
következményeire koncentrál és ezen folyamatokat elemzi.

(Ha a feladatmegértés 0 pont, a felelet egésze 0 pont.)

 

4

 

Ismeretszerzés, források használata

A vizsgázó felhasználja és beépíti a megadott segédleteket feleletébe, megfelelően alkalmazza ezeket, feltárja, hogyan kapcsolódnak a témához, és következtetéseket von le azokból. Pl.:…

12

 

Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása

A vizsgázó feleletében használja a korszak alapvető fogalmait (pl.:…), és ezeket jelentésüknek megfelelően alkalmazza.

A felelet egész mondatokból áll, szerkezete alkalmas a téma kifejtésére.
A vizsgázó folyamatosan fejti ki gondolatait, szabatosan fogalmaz, összefüggően beszél.

10

 

Tájékozódás térben és időben

A vizsgázó jól azonosítja a korszakot, tisztában van a témához kapcsolódó kronológiai lés topográfiai ismeretekkel, ezeket térben és időben jól helyezi el.

6

 

Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás

A vizsgázó kitérhet a következő összefüggésekre:

18

 

Összesen

 

50

 

Olvassátok el az Oktatási Hivatal honlapján szereplő mintatételeket és tekintsétek át javítási útmutatóikat!

dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/nyilvanos_anyagok_2017majus/tortenelem/tortenelem_kozep_szobeli_mintatetelek_utmutatoval_2017maj.pdf

Jól használható segédkönyv:

Kaposi József-Száray Miklós: Érettségi adattár 9-12. évfolyam

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2009   (iskolánk könyvtárában is található belőle néhány darab)

Az évszámokat, neveket, fogalmakat és topográfiai adatokat évfolyamokra lebontva rendszerezik a szerzők.

 

A 2017. tavaszi középszintű szóbeli érettségi témák történelemből itt olvashatók.

A tételek nem nyilvánosak; a mellékelt források, a segédvázlat, az atlasz térképei és a háttértudás alapján kell kifejteni a kihúzott tételt.
Összefüggő, szabad előadás szükséges; a felkészülés során írt vázlat a feleléskor használható.

Szóbeli érettségi témák történelemből középszint 2016.docx (14514)

A vizsgaleírás:

www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2017/tortenelem_vl_2017.pdf

Szóbeli mintatételek és javítási útmutatóik:

dload.oktatas.educatio.hu/erettsegi/nyilvanos_anyagok_2017majus/tortenelem/tortenelem_kozep_szobeli_mintatetelek_utmutatoval_2017maj.pdf

Kezdőlap

Kerettantervi adatok_2017_jan 1-től hatályos

2017.01.27 13:20
Erettsegi segedlet (1)_kerettantervi adatok történelem_hatályos 2017_.docx (59904)

  

A 12/C osztályos tanulók figyelmébe!

2017-től változik az érettségi vizsgák rendszere. A történelem közép-és emelt szintű vizsgák módosításait tekinthetitek át az alábbi oldalon, melyen mintafeladatsorokat is találtok javítási útmutatókkal:
ofi.hu/tortenelem-mintafeladatsorok

Olvassátok el a vizsgakövetelmények részletezését is:

2016. október közepi módosítás érettségi történelem_kompetenciák_témakörök_közép és emelt szint.docx (26259)

www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/erettsegi/vizsgakovetelmenyek2017/tortenelem_vk_2017.pdf